“A dolgok véget érnek.
Az emberek változnak.
Az élet megy tovább”

és így folytatnám:

Barátok jönnek, mennek az életünkben, addig vagyunk együtt, amíg szükségünk van egymásra valamiért.

A szülők meghalnak, a gyermekek felnőnek, kirepülnek, addig örüljünk, és legyünk velük, amíg lehet, ne utólag sírjunk, hogy miért nem éltünk a lehetőséggel. De ha elmentek, kirepültek, hagyjuk őket valóban elmenni/ élni a saját életüket és keressük meg mi is az életünkben amit szeretünk.

Ha valaki, valami véget ér, az nem a világ, de még csak nem is az életünk vége. Igen meg kell gyászolni, akkor is ha nem meghalt valaki, csak elhagyott, vagy egy munkahelynek van vége, de akár egy utazást, programot is el lehet búcsúztatni a maga módján.
Lényeg, hogy le tudjuk rázni, el tudjuk engedni és tovább tudjunk menni az életünkben!

Sok sikert!

Forrás: Buddhism facebook oldal

2011-ben tanultam először Coachingot, majd 2015-ben hozzá a mediációt, 2016-tól pedig többféle pszichológiai irányzatot is tanulok. Emellett hosszú évek óta járom a spirituális utat, tanultam asztrológiát és különböző gyógyító módszereket.

Célom a Megoldásműhellyel és az Én Utam anyagokkal, hogy mások számára is megmutassam azt az utat, amelyet én már járok és hogy segítségemmel eljussatok egy jobb és nyugodtabb élethez.

A cikk szerzője: Szikora Emese
0 válaszok

Hagyjon egy választ

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Kapcsolódó blog bejegyzések: