Amit gondolunk, az nem mindig a valóság!

Nagyon szeretem ezt a gyakorlatot, amely Byron Katie amerikai pszichológustól származik és a Munka néven is ismert.

Akkor tudod jól hasznosítani, ha olyan szituációba kerülsz, amikor a saját gondolataid úgymond egyre jobban bepörgetnek, így idegessé, feszültté, dühössé válsz. Tipikusan ilyenek a régi sérelmek, amiket nem tudunk megoldani, elfelejteni, nap, mint nap előjönnek és dühőssé, vagy szomorúvá tesznek.


A módszer látszólag egyszerű, akkor tud működni, ha nagyon nagyon őszinte tudsz lenni magadhoz.

1.lépés: fogalmazd meg a téged foglalkoztató dolgot egy állító, kijelentő mondatban

2.lépés: Kérdezd meg magadtól: Ez Igaz?
Ilyenkor legtöbbször rávágjuk, hogy persze (robotpilóta üzemmód)

3.lépés: Aztán kérdezd meg magadtól, tényleg, teljesen biztos, hogy igaz?
Itt szoktunk elbizonytalanodni kicsit, de azért azt válaszoljuk, hogy igen.

4. lépés: Most gondold át, hogyha ezt a gondolatot igaznak fogadod el, hogyan hat az rád, mit érzel, milyennek látod, érzed magad?
Itt vedd észre az érzéseket, nevezd meg, és azt is, ha a teljes sztori eszedbe jut!

Most pedig képzeld el, mi lennél e gondolat nélkül?!

Hogy élnél, hogy lennél, mit éreznél, hogy működnél az életedben, milyen lenne az neked?

És ha ez jó lenne, akkor engedd el az eredeti gondolatot…

Egy következő bejegyzésben adok még hozzá egy kis adalékot, ami még érdekesebb felismerésekre sarkallhat!

Forrás: http://www.mindful.org/

0 válaszok

Hagyjon egy választ

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük