fbpx

Hiába döntesz, mégis ugyanott ragadsz?

Share on facebook
Share on email
Share on linkedin

avagy megakadni a változás (félelem) körében

Biztos jártál már úgy, hogy már nagyon rossz volt az adott élethelyzetben, már felismerted, hogy változnál, változtatnál, változtatni kellene, akár el is döntöd, el is kezded, aztán mégsem megy.

Jó hír! Ennek oka van, sokszor, másokkal is ez történik.

Vagyis nem vagy egyedül!

Nézzük meg, miért történik ez gyakran így?

A változás = félelem, hiszen ha bármit, magunkat változtatunk, akkor ismeretlen talajra jutunk, ismeretlen környezetbe, illetve önmagunk ismeretlen verziójához. Viszont az ember, az elménk biztonságra, nyugalomra, a megszokott dolgokra törekszik!

Ezért az agyunk amíg lehet, visszatart, benne tart a megszokottba. Ezért hiába döntesz úgy, hogy teszel valamit, aztán mégsem lépsz…

pl. egy rossz párkapcsolatban élsz, ahol akár tettlegesség, megalázás is előfordul és mégsem tudsz kilépni? Szörnyű főnök, mégis ragaszkodsz hozzá? Hiába döntöd el újra és újra, hogy kilépsz, felmondasz, továbblépsz, mégis azt veszed észre, hogy ugyanott vagy?

Mindezért nem más a „felelős”, mint a változás, avagy a félelem köre.

A saját életemben is felismertem ezt a változási ciklust és visszatartó erőt, majd ahogy ezt megtanultam, úgy tudtam tovább lendülni azon a holt ponton, amit mindjárt olvashatsz. Ez segített fejlődésemhez, változáshoz – de nekem kellett érte tennem!

Mi is ez a változás köre, avagy félelem köre?

Ami csak megy és megy újra és újra. És az igazság az, hogy ez addig fog így történni, amíg meg nem állítod a ciklust, azaz ki nem lépsz belőle.

Olvasd át a lépéseket és már közben kezd el gondolkozni, Te vajon hol vagy elakadva, akár egy adott szituációra vonatkozóan!

A változás köre

Ezeken a fázisokon megyünk keresztül, amikor valamit változtatni szeretnénk:

1. Elégedetlenség – egyre boldogtalanabb és elégedetlenebb vagy az életed egy területén, vagy egészében. De mégis ott maradsz, tolerálod, figyelmen kívül hagyod a fájdalmat, nehézségeket, elnyomod a rossz érzéseket, vagy más módon kezeled ezeket a rossz körülményeket, mert ez egy kényelmes és ismerős helyzet és mert félsz a változástól.

pl. Jobb a rossz férj, mit a semmilyen, vagy még mindig jobb egyedül, mint egy szörnyű partnerrel? Jobb egy rossz munkahely, itt legalább fizetnek, mintha munkanélküli lennék?

2. Áttörési pont – Végül az elégedetlenséged szintje elég magassá válik ahhoz, hogy többé nem tudod fenntartani ezt az állapotot. Egy „töréspont” -ot érsz el, ami akár lehet kimerülés, kiégés, akár egy olyan drámai esemény történik, amely kiváltja azt, hogy megtörd az eddigi státuszt.

zaklatnak, elhalmoznak feladattal, agyonnyomnak nesze sánta még egy púp, megbetegszel, szakítás, felmondanak neked, stb.

Megjelenhet így benned: „Elég volt, Elegem van!” van akinél egy adott esemény, van akinél hosszabb folyamat végén egyszer csak elér ide!

3. Döntés – ezért úgy döntesz, hogy készen állsz a változtatásra, és kijelented, hogy többé már nem viseled el az eddigi nemkívánatos helyzetet. Megteszed az első lépést a változtatás felé, amely rövid távon reményt ad számodra.

Vagyis döntesz, akár el is indulsz, de kérdés meddig jutsz el?

Pl. eldöntöd, hogy kilépsz egy kapcsolatból, felmondasz a munkahelyeden, kiállsz magadért, elmondod a problémáidat, változtatsz az életmódodon, stb.

4. Félelem – Általában, röviddel (vagy azonnal) az önmagadnak adott felhatalmazást követően (avagy a döntés után), szembesülsz a félelmeddel. Kényelmetlenné válik a döntésed és aggódva gondolsz a változás ötletére. Elkezded kétségbe vonni a döntésedet. Mindkét opció sötét (maradni és változtatni). Tehetetlennek érzed magad.„Úristen mi vár rám az ismeretlenben, minek is akarok én odamenni, mást csinálni, lépni, hiszen tök jó itt nekem!”

Milyen lesz az új munkahely, hogy fogok én egyedül élni, mennyi macera a fogyókúrás kaja, vagy úgyse fogok megfelelni, nem tudok teljesíteni, elbukom, stb.

5. Amnézia – Ha a változástól való félelem elég erős, akkor az eredeti helyzetet sokkal jobbnak látod, mint ahogy arra eredetileg gondoltál. Az eredeti helyzetet kevésbé látod szorongásosnak, rossznak, kellemetlennek, mint a változást. Hozzászoktál; kényelmes; ismerős. Plusz, szinte már az identitásod részévé vált, így ellenállsz, hogy elengedd ezt a régi helyzetet. Ideiglenesen elfelejted, miért akartál olyan nagyon változtatni.„Miért is vagyok én elégedetlen, másnak sokkal jobb, ez vagyok én, ezt kell megélnem, legyek inkább kitartóbb”.

„Nem is olyan rossz ez a munka, végülis vannak részei, amit szeretek, a fizetésemet is megkapom általában. „

„Nem olyan rossz ember a párom, végülis csak néhány pofon, beszólás csattant el, általában nem bánt.”

6. Visszatérés – A legtöbb ember úgy dönt, hogy visszatér vagy beleragad az eredeti állapotba, amelyet szeretne megváltoztatni. Lényegében lebeszéled magad a változásról.

„Jó lesz egy így nekem! Majd kicsit jobban odafigyelek mit teszek, mondok, hogy viselkedek. Jobban elfogadom amit kapok, megbecsülöm azt a kevés dicséretet, stb.”

Aztán a visszatérés után az amnézia még kitart egy darabig, működik a lebeszélés.

Majd a ciklus kezdődik elölről, újra elkezdesz elégedetlenné válni, aztán ha az elér egy szintet, akkor az áttörési ponton újra döntést hozol, hogy változtatsz, de aztán megint jön a félelem az ismeretlentől, majd az amnézia, elfelejted, hogy miért is akartál te változtatni, míg végül visszatérsz a kiinduló ponthoz.

És ezt csinálod újra és újra, egészen addig:

Amíg meg nem töröd a kört! Van egy fájdalmasabb és egy kevésbé fájdalmas, de nehezebb út, ahogy kiléphetsz a körből:

A fájdalmasabb: extrém szintű fájdalom:

Ez egy olyan esemény, töréspontot az életedben, ami elég komoly ahhoz, hogy végiglökjön az egész változási cikluson.

pl. rendkívüli körülmény: jelentős pénzügyi veszteség, munkahelyvesztés, egy szeretett ember elvesztése, egy kapcsolat vége, akár több súlyos baleset, vagy teljes idegrendszeri összeomlás.

Mintha a sors, a felettes Magasabb Éned tudná, hogy mit akarsz valóban, és a felé irányít.

Ha ellenállsz a változásnak, valami olyan történik az életedben, ami olyan helyzetbe vezet, ahol nincs más választásod, mint változtatni.

pl. amikor tűrtél a párodtól, végül ő mondta ki, hogy elég volt, vagy a munkahelyed már utáltad, de lojalitásból maradtál, erre kirúgnak, vagy amikor érezted, hogy nem jó így, nem érzed jól magad, de nem törődtél vele és jött egy kemény betegség…

Ahogy látod, ezek tényleg nem könnyed kis események, hanem szomorúak, kemények, fájdalmasak. Ugyan tényleg „elérik”, hogy változz, változtass, de milyen áron. Milyen sérüléseket szerzel, milyen fájdalmakat viszel magaddal tovább.

Ezzel együtt sokszor nem tudjuk ezt elkerülni és csak akkor kapunk észre ha már megtörtént a baj. Ezt is el kell fogadnunk és lehetőleg legalább ebből tanulni és nem visszasírni a régi helyzetet, hanem megtalálni, hogyan álljunk fel és lépjünk tovább… De ehhez megint csak munka, munka, munka kell, önmagunkon.

A kevésbé fájdalmas, de nehezebb út: őszinteség magaddal szemben

Amikor szembenézel magaddal, a lehetőségekkel, hogy miért ragadsz meg!  Önismeret, önfejlesztés, önmunka!

Összefoglalva, amikor észreveszed, hogy megakadtál, beleragadtál egy helyzetbe, hogy hiába akarsz váltani, hiába döntesz, mégis ugyanott vagy az életedben. De aztán elkezded kutatni az okokat, mélyre ásni, hogy miért állsz ellen, mitől félsz, mitől tartasz, megtervezni, hogyan változtass belül és azután a helyzeten.

Sok minden lehet ez a szembenézés, néhány példa:

  • van egy olyan részed, ami nem igazán akar változni, változtatni: ezt a rész kell megtalálni és megdolgozni (megnyugtatni valamilyen módon, hogy „engedje” a változást)
  • megszoktad a szokásaidat, amiket ismersz, rutin életet élsz: a szokásokat kell megvizsgálni, újakat találni, amelyek segítik a változtatást.
  • megismered a félelmeidet, az önkorlátozó hiedelmedet, amelyek visszatartanak, majd elkezded azokat átalakítani, azután tudsz továbblépni
  • furcsa módon, valami fajta hasznot nyersz abból a helyzetből, amibe bele ragadtál: találd meg, mi ez a haszon és hogyan helyettesítheted, érheted el máshogy
  • azért vagy boldogtalan, mert egy részed boldogtalan akar lenni. Rabja lettél ennek a helyzetnek. Meg kell értened ezt, és elkezdeni elengedni, találni mást, előre mutatóbbat, ami segíti a fejlődésed.
  • azt hiszed, hogy a fájdalom te magad vagy; ez a sorsod, történeted (nem változtathatsz): ismerd meg a sorskönyvedet, és tanuld meg átírni+

Csak ilyen és ehhez hasonló önismereti munka alapján, egy olyan szint elérésével tudsz extrém fájdalom nélkül kilépni a körből, ahol a fentieket őszintén látod magadban. Ekkor tudod igazán a változást választani.

Mit tegyél a változás köréből való kilépéshez?

Ha felismered hol vagy elakadva, vagy, hogy rendszeresen hol szoktál elakadni és megnézed őszintén, hogy mi tart ott, már az sokat segít.

De aztán ezen még dolgozni kell: a gondolkodásmód, gondolatok, hiedelmek átalakításával, önbizalom növeléssel, a Te utad transzformációs technikáival…

Ha ezeket megtanultad önmagadról, ha megdolgoztad, akkor vagy kész a kör megállítására!

Néhány konkrét ötlet, lépés:

  • nézd meg, az életed mely területén akadtál, akadsz el – akár az életkerékkel?
  • milyen áttörési események voltak az életedben?
  • kész vagy-e megállítani, azaz változtatni? Mitől lennél kész?
  • emlékezz vissza, milyen volt, amikor amnéziás voltál?
  • mi fog történni, ha nem változol? és mi, ha változol? Mi a legjobb, legrosszabb?
  • kész vagy-e az őszinteségre, igazán magadba nézni és dolgozni a kör megtörésén?
  • kész vagy felelősséget vállalni az életedért, hogy elérd a céljaidat?

És ha tudod mi tart vissza, hol akadsz el, ha kész vagy változtatni, de egyedül még nem megy, kérj segítséget!

Végig beszélheted velem, képkártyákkal nyomatékosítva a problémás témákat a Te utad online konzultáción.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hasonló cikkek

Értesülj első kézből az új lehetőségekről!

Az Én utam facebook csoport

Ha többet tudnál a témáról, beszélgetnél róla, élőben megtapasztalnád a közösség támogató erejét: