Lassítás a szabadság alatt

avagy mindfulness, tudatos jelenlét a gyakorlatban…

Mint talán észrevettétek az elmúlt napok posztjaiban, képeiből, a héten szabadságra mentem🙂

Először is legfontosabb, hogy ezzel nem villogni akarok, mert karácsony óta ez volt az első alkalom, tehát már igencsak rám ránk fért…

De amiért ezt a bejegyzést írom az az, hogy megmutassam miért posztoltam azokat a képeket és szövegeket, amelyeket és miért ezekkel a címkékkel: #slow (azaz lassulás), #slownyaralás, #veddészre.

Ennek oka nem más, hogy elhatároztam, ez egy lassító, igazi pihentető, a körülöttem lévő dolgokat észrevevő hét lesz.

Mindez azért is tűnt jó ötletnek, mivel most nem csodálatos városokat, ember alkotta dolgokat láttunk, jártuk az utcákat, tereket, hanem egy nyugodt helyen lévő nyaralóba mentünk pihenni, mellette pedig a természetbe kirándulni.

Mindfulness, tudatosság

A nyugalom “tengere”

Azt hiszem a képek magukért beszélnek, milyen gyönyörű helyeken jártunk, és azt hiszem ez alatt a pár nap alatt sikerült elmélyítenem azt a tudást, tapasztalatot, amelyet megtanultam a mindfulness, azaz tudatos jelenlét alkalmazásából.

Bár a képeken ez nem jön át, tényleg sikerült a mező szélén állva néha csukott szemmel pár pillanatig csak hallgatni a madarakat, a szél susogását, érzékelni a természet ezernyi illatát.

Vagy megtapintani a sima fű, vagy egy virág, vagy akár az érett búzakalász ágait, leveleit, magjait.

Vagy csak leülni egy domboldalra és befogadni az elém táruló szóval leírhatatlan tájat.

A szivárvány minden színében

Elgondolkodni rajta hogyan jött létre, milyen erők emelték a hegyeket, dombokat, vájták ki a tavak medencéjét, majd töltötték meg azokat a szikrázóan csillogó kék vízzel.

Végül pedig megfestették hozzá a kék ezer árnyalatában játszani képes eget, amelyet időnként csak egy-egy bárányfelhő, néha teljes tejszínhabszerű felhőréteg takar el a szemünk elől.

Ezekből pár képet ide is mellékelek, plusz megtaláljátok a facebook, vagy az instagram elmúlt napi bejegyzései között, de elárulom, hogy készült egy-két rövid videó felvétel is, amelyet szintén meg fogok osztani.

De a lényeg, amire az elmúlt pár nap alatt jutottam.

Van egy nagyon kényelmes, eddig is imádott hintaágy a nyaraló teraszán.

Eddig is szerettem benne ülni, de inkább csak a hintázás és a kényelem élménye miatt.Most viszont, hogy tényleg abszolút nyugis napokat éltünk át, rászoktam, hogy délelőtt és vagy délután csak fekszem és ringatózom az ágyban, közben pedig a természet figyelem.

Ehhez tudni kell, hogy a nyaralónk (ami egy faház) egy kis erdős részen fekszik, tehát ülve, vagy fekve fákat és bokrokat látok, és madár csicsergést hallok (eddig a reklám helye).

Viszont, amit felfedeztem.

Az első napokban is nyilván meghallottam a madárcsicsergést, láttam a fákat, késő délután még talán azt is észrevettem, ahogy a már lemenő nap sugarak fénycsóvái át-áttörnek az ágak között.

De aztán egy-két nap után meghallottam azt is, ahogy a levelek susognak akár egy kisebb szellőtől, majd meghallottam, ahogy madarak repkednek egyik ágról a másikra, vagy azt, ahogy válaszolnak egymásnak a csicsergésükkel.

Aztán kb. a 4. napon már észre is vettem a madarakat, ahogy trilláznak, röpülnek. Itt egészen pici, de annál hangosabb kis jószágok vannak. Aztán egyszer egy mókust is észrevettem, és ma már azt is láttam, ahogy az egyik kismadár a fa oldalán araszol.

Tudom, ezek talán nem nagy dolgok.

DE ezzel a lassítással, és azzal, ahogy elkezdtem jobban odafigyelni a világra körülöttem, olyan dolgokat is észrevettem, amit eddig sohasem.

Mennyi szépség körülöttünk

Pedig jó pár éve járok ide. Sőt, megkockáztatom, talán a körülöttem lévő emberekre is jobban elkezdtem figyelni (na jó, ez egyébként is munkahelyi ártalom nálam), de baráti, családi beszélgetéseknél is.

És ezzel rájöttem, hogy ez tényleg jó dolog, és érdemes használni.

Ugyan ezt eddig is tudtam, és olvastam is, meg valamennyire használtam is már, de ennyire szembetűnően nem tapasztaltam meg.

Szóval mindenkinek kívánom a kipróbálást és gyakorlást, és vegyétek észre hogyan változik meg nem csak az, ahogyan a világot nézitek, hanem az is, ahogyan az ember társaitokat kezelitek!

0 válaszok

Hagyjon egy választ

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Kapcsolódó blog bejegyzések: