A növekedési, vagy fejlődési gondolkodásmóddal foglalkozunk (angolul growth mindset).
Az első bejegyzésben először bővebben olvashattál erről, valamint kipróbálhattad a tesztet, hogy Te hol is tartasz ezen az úton.
Majd a másodikban megmutattam, hogyan indulj el a fejlesztése útján, azaz hogyan tudod tudatosítani a gondolataidat, ahol szó volt arról, hogy neved el a fix mindset-ed belső hangját és hogy azt is figyeld meg, hogyan reagálsz egyes esetekben a gondolatokra.
Most pedig azt fogjuk megnézni, hogyan tudod az előzőekben megfigyelt gondolatokat, belső hangot úgymond átkeretezni, ennek megfelelően pedig a reakcióidat is megváltoztatni.
Rövid ismétlésként, mi is a növekedési MINDSET
Ez az az állapot, amikor úgy kezeled az élet dolgait, a kihívásokat, úgy értelmezed a veled történteket, hogy megtalálod benne a lehetőséget, a változást, a fejlődést.
Ilyen állapotban vagy, amikor a kihívásokra, problémákra tanulásként tudsz tekinteni, a problémáknál nem ragadsz le az önsajnálatban, hanem a megoldást keresed, nyitott vagy, szereted a kihívásokat, szeretsz kipróbálni új dolgokat, belevetni magad az ismeretlenbe.
A másik típusú gondolatvilág, az ún. fix mindset, avagy fixált gondolkodás, amikor a változás ellen vagy, az állandóság a fontos, abban látod a biztonságot, félsz a kihívásoktól, tartasz a változástól és rosszul élsz meg minden kihívást.
Ha gondolod fusd át az előző két részt, hogy jobban értsd ezt a mostanit, ahol a gondolatok és reakciók tudatosítását tanultuk meg.
[av_hr class=’invisible’ height=’30’ shadow=’no-shadow’ position=’center’ custom_border=’av-border-thin’ custom_width=’50px’ custom_border_color=” custom_margin_top=’30px’ custom_margin_bottom=’30px’ icon_select=’yes’ custom_icon_color=” icon=’ue808′ font=’entypo-fontello’ av_uid=’av-y6lfyb’ admin_preview_bg=”]
Nézzük a 3. lépést, az átalakítást
Ami nem másról szól, mint hogy megtanuljuk a velünk történő dolgokat más perspektívából nézni.
Az egész növekedési, avagy fejlődési gondolkodásmód lényege, hogy olyan módon álljunk a világhoz, a velünk történő dolgokhoz, hogy az a más hozzáállás segítsen minket a felnövésben, fejlődésben, növekedésben. Ami megnyilvánulhat akár jobb teljesítményben, magasabb fizetésben, több ügyfélben, vagy jobb belső hangulatban, egészségben, kapcsolatokban.
Ezért talán nem meglepő, hogy a legfontosabb lépése a fix gondolkodás átalakításának nem más, mint annak az átkeretezése szép szakszóval, ahogyan a körülöttünk, velünk történő dolgokra reagálunk. Hiszen ez a reakció nemcsak azt befolyásolja, ahogy és amit érzünk, gondolunk, hanem azt is, ahogy cselekszünk.
Az pedig könnyen belátható, hogy a cselekedeteink határozzák meg a jövőnket.
És, hogy miért a mi reakciónkkal kell foglalkozni?
Azért, mert azt viszonylag ritkán tudod megváltoztatni, hogy mi történik körülötted, de azt igen, hogy hogyan reagálsz, vagy hogyan látod a szituációt.
Ahhoz tehát, hogy a régi, visszatartó, korlátozó, fixált helyett a fejlődési mindset-ünket használjuk, választanunk kell. A között, hogy a régi, negatív, sokszor becsmérlő, megalázó, kritizáló gondolatainknak engedünk teret, amely csak bizonyítja, hogy mi mindenre nem vagyunk képesek.
Avagy a fejlődési, tanuló, motiváló gondolatoknak, amely pedig arra mutat bizonyítékot, hogy igen még van mit tanulnunk, még kell bele tennünk az adott dologba energiát, erőforrást.
De hogyan tudom befolyásolni a gondolataimat?
A pszichológiából átvett kognitív viselkedés terápia eszközeivel. A kognitív a gondolatokat jelenti, a módszer pedig arra tanít, hogy a bennünk, adott szituációk hatására – akár automatikusan – felmerülő gondolatokat hogyan vegyük észre és hogyan tudjuk azokat átalakítani, majd eljutni odáig, hogy gyakorlással hasonló szituációkra már az új gondolatokkal és ezáltal tettekkel reagálunk.
A módszer egyik legfontosabb eleme, a gondolat, amely akár egy-egy szó formájában realizálódik bennünk. Nagyon nem mindegy, hogy egy olyan esetre, amikor elrontunk valamit, milyen gondolattal – azaz szóval reagálunk, mi jelenik meg bennünk.
pl. Ha hibázunk, akkor esetleg rögtön az jut eszünkbe, hogy hibásak vagyunk, vagy akár, hogy mi magunk vagyunk a hiba, kudarc?
Ettől egyből rosszul érezzük magunkat és valószínűleg meg sem próbáljuk újra, hiszen félünk ettől a rossz érzéstől, nem akarjuk újra átélni.
De mi van, ha azt mondjuk, hogy más nézőpontból rátekintve erre a hibázásra, az lehetőség arra, hogy tanulj belőle.
Hiszen minden elrontott dologból valamit megtanulunk, azt, hogyan ne csináljuk. Aztán legközelebb kicsit máshogy tesszük, kicsit állítunk a mércéken, az elegyen, stb. és máris jobb lesz.
Próbáld ki így:
Keress olyan szituációt a múltban, amikor elrontottál valamit és utána rosszul érezted magad, hibásnak, szerencsétlennek, tehetetlennek és inkább nem is csináltad, próbáltad tovább.
Ha most visszagondolsz arra, mint „mondott” a belső hangod, azokra a gondolatokra, érzésekre és gondolatban a hibás, hibázás szót kicseréled a tanulásra, akkor figyeld meg, hogyan változik meg a reakciód, az érzéseid, a további gondolataid.
Ugye, hogy jobb?
A perspektíva váltás lényege az lenne, hogy ami eddig visszatartott, mert negatívan ítéltük meg, azt nézzük meg más szemszögből, vajon úgyis negatív-e, vagy legalább kevésbé az-e? Mert ez fog hozzásegíteni ahhoz, hogy nemcsak a szituációt, de magunkat is jobbnak lássuk és ezáltal jobbá is váljunk.
Most már szinte mindent tudsz ahhoz, hogy egyre inkább fejlődési gondolkodásmódodat használd.
Összefoglalva a lényeg, hogy
- higgy a módszerben,
- majd tudatosítsd mikor milyen jellemző fix gondolataid, reakcióid vannak,
- végül pedig találd meg, hogyan tudod azokat növekedési mindset-el átalakítani.
- Ezután már nincs más dolgod, mit, hogy gyakorolj, gyakorolj, gyakorolj!
Sok sikert!