Hogyan építettem fel a vállalkozói közösségemet – létszám helyett bizalomra alapozva

Amikor 2020 januárjában létrehoztam a Vállalkozás olajozottan csoportot, nem volt mögötte nagy hirdetési költségvetés vagy valamilyen titkos Facebook-trükk. Organikusan kezdtem építeni, tagról tagra, beszélgetésről beszélgetésre.

2021 végére körülbelül 300-an voltunk, 2023 júniusára pedig a létszám megközelítette a 900 főt. 2026 szeptemberében már több mint 2700 tagja van a közösségemnek, továbbra is organikus építkezés eredményeként. Büszke vagyok erre a növekedésre – közben viszont valami még fontosabbat is megtanultam: egy közösség értékét nem önmagában a taglétszám mutatja meg.

Lehet egy több ezer fős csoportod, ahol alig történik valami. És lehet egy kisebb közösséged, amelynek tagjai figyelnek rád, válaszolnak, visszatérnek, részt vesznek az eseményeiden, majd idővel ügyfeleid lesznek.

Nem ez volt az első közösségem

Korábban nehéz élethelyzet után lévő magánemberekkel foglalkoztam, és ott is felépítettem egy körülbelül ötszáz fős csoportot. Később kiderült, hogy hosszú távon nem ez az én fő irányom, mégis rengeteget tanultam belőle.

Az önismeret és a nehéz élethelyzetek sokkal intimebb témák. Az emberek olvasnak, figyelnek, de nem feltétlenül szeretnének nyilvánosan hozzászólni. A vállalkozói közösségben könnyebb kérdést feltenni egy posztról, ügyfélszerzésről vagy időbeosztásról – de ettől még itt sem születik aktivitás magától.

Meg kellett tanulnom, mi vonzza be az új tagokat, mitől maradnak aktívak, hogyan alakul ki a bizalom, és hogyan lehet egy közösségből úgy értékesíteni, hogy az ne legyen erőltetett vagy idegen a segítői működéstől.

A közösségépítés három külön feladata

Sokáig hajlamosak vagyunk egyetlen feladatként kezelni a közösségépítést. Pedig valójában legalább három különböző dolgot kell jól csinálni:

1. Új tagokat megszólítani és bevonzani.
2. A már bent lévő tagokat aktivizálni.
3. A figyelemből és a bizalomból természetes módon ügyfélkapcsolatot építeni.

Ha csak az első működik, nő a csoport, de csend van. Ha csak aktivitás van, kellemes beszélgetések születnek, de üzletileg nem feltétlenül visznek tovább. Ha pedig kizárólag értékesíteni próbálsz, mielőtt kialakult volna a kapcsolat, a tagok hamar azt érzik, hogy csak eladni szeretnél nekik.

1. Az új tagoknak tudniuk kell, miért érdemes csatlakozni

Az emberek nem azért csatlakoznak egy közösséghez, mert neked szükséged van még száz követőre. Azért jönnek, mert szeretnének választ, segítséget, új ötleteket vagy olyan embereket találni, akik hasonló helyzetben vannak.

Ezért fontos, hogy már a csoport nevéből, leírásából és kommunikációjából kiderüljön:

• kinek szól a közösség;
• milyen kérdésekben segít;
• milyen tartalmakra és beszélgetésekre számíthatnak a tagok;
• miért érdemes rendszeresen visszatérniük.

A növekedésben sokat segíthetnek a megosztható tartalmak, az események, a meglévő tagok ajánlásai és az, ha a csoport egy világos téma köré épül. De nem érdemes mindenáron létszámot növelni. Száz valóban érintett ember többet érhet, mint ezer olyan tag, aki már arra sem emlékszik, miért lépett be.

2. Az aktivitáshoz nem elég néha bedobni egy kérdést

A megérkezett és a régi tagokat rendszeresen meg kell szólítani. Egy közösség akkor lesz élő, ha nemcsak én viszek bele tartalmat, hanem a tagok is kérdeznek, válaszolnak, megosztják a tapasztalataikat és reagálnak egymásra.

Jól működhetnek például:

• könnyen megválaszolható, mégis szakmailag kapcsolódó kérdések;
• szavazások és választási helyzetek;
• rövid véleménykérő posztok;
• egy konkrét tapasztalat vagy eredmény megosztására hívó bejegyzések;
• közös mini feladatok és kihívások;
• élő beszélgetések, workshopok vagy kérdezz-felelek alkalmak.

A cél nem az, hogy minden poszt alatt száz komment legyen. Inkább az, hogy a megfelelő emberek egyre könnyebben kapcsolódjanak, és legyenek olyan visszatérő pontok, amelyek miatt érdemes újra megnyitniuk a csoportot.

3. Kell egy kiszámítható menetrend

Nekem sokat segített, amikor kialakítottam a csoport havi és heti ritmusát. Nem azért, mert minden hétfőn percre pontosan ugyanazt kell posztolni, hanem mert így nekem sem kellett minden reggel a villogó kurzort néznem azzal, hogy „na, ma vajon miről beszéljünk?”.

Egy havi főtéma köré könnyebb megszervezni a szakmai posztokat, a rövid kérdéseket, az élő alkalmakat és a tagokat bevonó feladatokat. A rendszeresség a közösség tagjainak is kapaszkodót ad. Ha tudják, hogy egy adott napon milyen típusú tartalomra számíthatnak, könnyebben kialakul a visszatérés szokása.

A menetrend ugyanakkor nem válhat robotpilótává. Figyelem, mire reagálnak a tagok, milyen kérdések térnek vissza, hol akadnak el, és szükség szerint változtatok a terven.

A létszámnál fontosabb a bizalom

A bizalmi alapú segítő szakmákban különösen kevés, ha valaki egyszer belépett a csoportodba. Ahhoz, hogy később téged válasszon, meg kell ismernie a gondolkodásodat, a munkamódszeredet, a szakmai tudásodat és azt is, milyen veled kapcsolatba kerülni.

Ezért fontosak azok a tartalmak, amelyekben nemcsak tanítasz, hanem meg is mutatod magadat:

• hogyan gondolkodsz egy problémáról;
• milyen kérdéseket teszel fel;
• milyen ügyfélhelyzetekben tudsz segíteni;
• milyen eredményeket értek el veled mások;
• miben hiszel, és mit csinálnál másképp, mint az általános tanácsok.

Az élő alkalmak azért működtek jól nálam, mert a tagok nemcsak egy újabb szöveget láttak. Hallották, hogyan válaszolok, kérdezhettek, reagálhattak, és megtapasztalhatták, milyen a szemléletem.

Hogyan lesz a közösségből ügyfél?

Nem attól, hogy váratlanul megjelentetsz egy értékesítő posztot két hónap csend után. A természetes értékesítés jóval korábban kezdődik.

A tag először felismeri magát egy problémában. Ezután kap tőled egy használható gondolatot vagy kisebb eredményt. Egyre jobban megismeri a szemléletedet, látja mások tapasztalatait, majd találkozik egy ajánlattal, amely logikus következő lépésnek tűnik.

Az értékesítő tartalom ezért akkor működik jól, ha kapcsolódik az előző posztokhoz, beszélgetésekhez vagy eseményekhez. Nem megszakítja a közösségi kommunikációt, hanem továbbviszi.

Nálam ennek már kézzelfogható üzleti eredménye is van. Az elmúlt években több tucat egyéni ügyfelem érkezett a közösségből. Több mentorprogramot, tematikus programot és workshopot töltöttem meg, emellett sok-sok kurzus- és Sprint-vásárlóm lett a tagok közül. Nem egyetlen jól sikerült értékesítő poszt miatt, hanem azért, mert következetesen alkalmaztam a fent leírt lépéseket: rendszeresen jelen voltam, beszélgetést indítottam, megmutattam a szakmai szemléletemet, bizalmat építettem, majd a megfelelő témához kapcsolódó ajánlatot tettem.

A folyamatot egy konkrét ügyfél példáján is megmutatom az Andrea közösségépítésre épülő ügyfélszerzési története című esettanulmányban.

Mit tanultam a saját közösségem építéséből?

• A nagyobb létszám önmagában nem jelent erősebb közösséget.
• Az aktivitást rendszeresen kezdeményezni és gondozni kell.
• A tagoknak világos ok kell arra, hogy visszatérjenek.
• A bizalom a következetes jelenlétből és a valódi kapcsolódásból épül.
• Az ajánlatnak a közösségben már megismert problémához és témához kell kapcsolódnia.
• A közösség nem gyors trükk, hanem hosszabb távú ügyfélszerző rendszer egyik fontos eleme.

Gyakori kérdések a közösségépítésről

Hány tag kell ahhoz, hogy ügyfeleket szerezzek egy csoportból?

Nincs kötelező minimum. Egy kisebb, jól meghatározott célcsoportból álló aktív közösség eredményesebb lehet, mint egy nagy, de passzív csoport. A tagok relevanciája, aktivitása és bizalma többet számít a puszta létszámnál.

Milyen gyakran érdemes posztolni egy Facebook-csoportban?

Olyan gyakoriságot válassz, amelyet hosszabb távon is következetesen tudsz tartani. Fontosabb a kiszámítható ritmus és a tagok számára hasznos téma, mint az, hogy minden nap kötelezően megjelenjen egy új poszt.

Hogyan értékesítsek a közösségemben nyomulás nélkül?

Az ajánlatod kapcsolódjon ahhoz a problémához, amelyről már beszéltetek, és mutasd meg világosan, kinek, miben és hogyan segít. Ha a tagok már ismerik a szemléletedet és kaptak tőled értéket, az ajánlat a folyamat természetes következő lépése lehet.

Innen folytathatod

Ha a teljes folyamatot szeretnéd átlátni a tagok megszólításától az értékesítésig, olvasd el a Közösségi értékesítés segítő vállalkozóknak pilléroldalt.

• Ha most a közösséged alapjait és rendszeres aktivitását szeretnéd felépíteni, a Közösségépítő Sprint segít a megvalósításban.
• Ha már van közösséged, de szeretnéd természetesen ügyfélszerzésre is használni, nézd meg a Közösségi Értékesítés Sprintet.