Önbizalomlépcső

Az utóbbi időben rendre előkerül a magabiztosság, önbizalom, bizalom magamban, másokban, a munkámban, a tudásomban témája. Annyi emberrel találkozom, aki ezért, vagy azért (pl. rossz tapasztalat, vagy nem dicsérő, inkább szidó szülő) nem hisz magában.

Aztán ott vannak azok, akik azt hiszik, van önbizalmuk, de közben meg nem értik, miért nem mernek előre állni, előbbre lépni, kiállni magukért, azért amire igényük van, amire vágynak.

És pont ebben a gondolatkörben került elém egy lista, amelyben 30 okot sorolnak fel az önbizalomra.

Ezt a listát fogom az elkövetkező pár hétben megosztani veletek, a saját gondolataimmal és kérdéseimmel, amelyeket ha felteszel magadnak, talán megtalálod a Te okaid, amiért alacsony az önbizalmat, vagy egyáltalán rájössz, hogy lehetne jobb is.

És talán még ötleteket is kapsz, vagy megoldási irányokat is találsz.

Vagy csak egy kicsit elgondolkozol magadon, aztán amikor szükséged lesz rá, akkor jön a válasz a fel nem tett kérdésedre:-)

#1. "Hittel tedd meg az első lépést! Nem kell hozzá látnod az egész lépcsőt, csak az első lépcsőfokot."

(Martin Luther King)

Vagyis ha bízol annyira abban, hogy jó úton indulsz el, hogy fontos, hasznos, vagy csak neked jó, amit tervezel, akkor bátran indulj el. Aztán majd meglátod mi lesz, hogyan teszed meg a következő lépéseket, hogyan érsz a végére, vagy a tetejére.

De ehhez tudnod kell, hogy mi a jó neked, mire vágysz, mit szeretnél? Tudod?

#2. "Legyetek biztosak abban, hogy határozott, gyors és jó döntéseket hoztok! Akik nem tudják, mit akarnak, azt kapják, amit megérdemelnek."

(Karen Hawkins)

Minden nap rengeted döntést hozunk. Onnantól kezdve, hogy reggel mit vegyünk fel, mit tegyünk a szendvicsbe, a munkahelyen mivel kezdjünk, odáig, hogy mi legyen a következő ulticélunk, vagy mit vegyünk ajándékba, vagy mit olvassunk, tanuljunk legközelebb.
Az egészen apró dolgoktól az életünkben befolyásoló egészen nagyokig.

És eközben a sok döntés közben talán észre sem vesszük, hogy vajon tudatosan választunk-e, vagy csak valamit választunk mert muszáj.

Mi a különbség?

Az, hogy mennyire mi irányítjuk az életünket. Mennyire tudatosan éljük. Mennyire tudjuk, merre haladunk, hová akarunk kikötni?

És mi köze ennek az önbizalomhoz?
Akkor tudjuk a nekünk megfelelő döntést meghozni, ha bízunk magunkban. Bízunk benne, hogy amit választunk, az akkor és ott a lehető legjobb döntés, hiszen magunknak jót akarunk.
De ha félelemből, kétségből ingadozunk, esetleg olyan választunk, ami nem is igazán nekünk jó, hanem valaki másnak akarunk megfelelni, annak sokszor szomorúság, sírás a vége.
A végén, pedig megint csökken az önbizalmunk.

Még dönteni sem tudunk jól…

#3. "Nem azért nem merjük, mert nehéz, hanem azért nehéz, mert nem merjük."

Hányszor tart vissza valamitől az, hogy attól félünk kudarcot vallunk?
Pedig addig nem tudhatjuk, hogy sikerül-e, amíg el nem kezdjük, igaz?
De ott van a fejünkben az a kisördöd: “úgy sem sikerül”.
Én erre azt mondom: és akkor mi van? Mi a legrosszabb ami történhet, ha nem sikerül?
Legfeljebb bölcsebb leszek egy tapasztalattal, hogy ez nem nekem való, vagy hogy legközelebb máshogy kell csinálni.

Mert még mindig jobb úgy visszanézni öreg korunkban az életünkre, hogy:
“többször próbáltam, és elbuktam, de azért van ami sikerült…”

Minthogy azon rágódunk:
“mennyi mindent szerettem volna kipróbálni, de el sem kezdtem. Vajon mennyivel lett volna másabb az életem”

Mert akkor már nem tudod megváltoztatni a múltat.

Csak most tudod megváltoztatni a JÖVŐT!

Mi lesz az első dolog amit kipróbálsz?

#4. "Ha az ember nem aggodalmaskodik túl sokat bizonyos dolgok felett, akkor minden simán megy."

(Fabio Geda)

Te miről szoktál aggódni? És milyen gyakran, rendszeresen?

Van, hogy el sem kezdesz valamit, mert tartasz tőle, hogy nem sikerül, balul sül el? Inkább jobb így, mintha baj lenne?
Eljátszottál már a gondolattal, hogy mi lehetett volna, ha mégis megpróbálod?

Mit érhettél volna el?

Biztosan mindannyitoknak beugranak példák, amikor valamit túl aggódtál, így vagy nem is lett semmi belőle, vagy beárnyékolta az örömet, jó érzést, sikert az, hogy aggódtál jó lesz-e, meglesz-e, rendben lesz-e minden?

Gondolj pár ilyen példára, és emlékezz, mi miatt aggódtál?

Aztán gondolj arra, hogy hogy oldódott meg a dolog, hogy sikerült véghezvinni, volt-e valami amit le kellett küzdeni, meg kell oldani, esetleg amin túl kellett lépni?

És mi lett azokkal a dolgokkal, amelyek miatt aggódtál? Előjöttek, megtörténtek, és ha igen, hogyan kezelted? Vagy fel sem merültek?

Most így visszanézve érdemes volt aggódnod? Vajon milyen lett volna az eset megélése aggódás nélkül?

És hogy tudnál legközelebb kicsit kevésbé aggódni? Mi kellene hozzá?

Próbáld ki, gyakorold, aztán használd fel minél többször ezt a kis kérdezősködést, amikor készülsz valamire, ami miatt aggódni szoktál!

Sok sikert!

#5. "Ha az ember egyszer eltökéli, hogy csupa jót gondol magáról, akkor nem ismer lehetetlent."

(Robert Merle)

Na de hogy megy ez, hogy lehet ezt csinálni?
Odaállok a tükör elé és elmondom magamnak, hogy milyen szép, okos, ügyes, jó vagyok?

Atyaisten menne ez neked? Sokunknak nem.
Legalábbis így nem, vagy minden ezek közül nem.

Ok akkor nézzünk egy szituációt. Hogy állsz neki általában egy feladatnak, úgy, hogy biztosan megoldod, vagy hogy neked ez úgyse sikerül?

Előbbi? És tényleg megoldod ugye?
Utóbbi? Akkor viszont rendre nem tudod?

Hát így működik ez.

Persze a kérdés nem az, hogy tudsz-e arra gondolni, hogy meg tudod csinálni?!
A kérdés az, hogy tudod elérni, hogy ezt gondold magadról.

Mert ha nincs meg az önbizalmad, akkor csettintésre nem megy, ugye?

Akkor mégis hogy?
Kitartó gyakorlással. Igen, akár a tükör előtt.
Vagy sok, sok töltekezéssel, amit esetleg gyerekkorodban nem kaptál meg, felnőtt korodban pedig már Te magad nem adod, nem tudod megadni magadnak.

Sok-sok sikerélménnyel!

És ha valami sikerül, akkor ön-dicsérettel, vállveregetéssel, vagy csak, hogy odaállsz a tükör elé és azt mondod magadnak:
Ez az ez most megcsináltad, jól csináltad, ügyes voltál!

Ha más nem, magad ura:-)

#6. "Az energiád és a lelkesedésed azután keletkezik, hogy belevágtál valamibe."

(Andrew Matthews)

Miről szól ez? Nekem a motivációról.
Számomra azt mondja, hogy az igazi motiváció akkor érkezik meg, ha már valamit elkezdtem, elindítottam.
Az első sikerélményekből, az eredményekből, a tapasztalatokból és igen még a rosszul sikerült lépésekből, akár a kudarcokból is lehet erőt meríteni a folytatásból.

Mi az, ami viszont sosem fog motiválni?
Ha el sem kezded, ha el sem indulsz, ha maradsz ugyanott és ugyanabban, amiben eddig voltál, amit és ahogy eddig csináltál.
Mert ideig – óráig (napig, hónapig, akár évekig) az elég lehet, de egy idő után belefáradunk, kimerülünk, kiégünk, elegünk lesz.
Ekkor pedig már egyfajta negatív motivációt fogunk érezni, ami sokkal rosszabb, mint a pozitív. Mert ekkor már kényszerből lépünk.
—–
Szóval ne várj tovább, lépj, indulj el és megjön a kedved, a lelkesedésed és az energiád is!

Neked mi lesz az első lépés?

Írd be ide kommentbe, vagy oszd meg az új Én Utam csoportba: https://www.facebook.com/groups/azenutam/

#7. "Minél nagyobb nyomás van rajtam, annál erősebb vagyok. (...) Nagyobb hajó nagyobb vihart kíván."

(José Mourinho)

Ez biztosan egy megosztó idézet!
Mert van aki erre valóban így reagál. Nagyobb nyomás – nagyobb teljesítmény, megerősíti, megacélozz, jobban fókuszál, gyorsabb, vagy éppen ügyesebb.
Másokat viszont megtörhet a túl nagy teher.

Hogyan lehet mégis kihasználni a nyomás, stressz növekedését?
Meg kell találni mi az a pont, az a szint számodra, ami még hajt, ami ösztönöz arra, hogy jobb legyél.
Mert e fölött valószínűleg már romlik, csökken az eredményesség, a lelkesedés.
Ezért érdemes addig feszíteni a húrt, ameddig az neked jó és hasznos.
Persze, tudom, ez nem mindig kivitelezhető. Pláne munkahelyen az elvárások, magánéletben a megfelelés mindenkinek.

De azért próbáld meg megkeresni és ahhoz illeszteni a működésed!

Hogy aztán az a hajó kavarjon ugyan vihart, de csak akkorát, ami abban segít, hogy gyorsabban menj végig az utadon a cél kikötőig.

#8. ."Meg kellett ismernem magam, mert csak biztos alapról mászhatok ki a gödörből. Én pedig eltökéltem, hogy ki akarok jutni a napra!"

(Reményik László)

Vagyis önismeret nélkül nincs fejlődés.

Szeretnél kimászni a gödörből? Ismerd meg az erősségeid, amihez már értesz, amilyen tudással már rendelkezel, ami már megvan benned. Ezeket használhatod fel a kimászáshoz, azaz a továbblépéshez, a probléma megoldásához, a megrekedt élethelyzetből változtatáshoz. Egyszóval a fejlődéshez.

És ez nemcsak abban segít, hogy jobb legyen az életed, de abban is, hogy nőjön az önbizalmad.

Miért? Mert ha felméred, fellistázod, mennyi mindenben vagy jó, hacsak ránézel a listára jobban fogsz bízni önmagadban is!

 

Próbáld ki. Tedd fel a kérdést magadnak: miben vagyok jó, mihez értek, mit értem már el és ahhoz mit használtam?

#9. "Sose tartson vissza semmi legvadabb reményeid, vágyaid és törekvéseid valóra váltásában.

Ne félj a nagyra törő álmoktól s attól, hogy vágyaid sodrát kövesd, vigyenek bármerre is. Nyisd rá szemed a szépségükre; tárd ki elméd varázsukra, s hagyd szívedbe lopózni titkait! Csak álmaid mutathatják meg, ki vagy, mit szeretnél s mit tehetsz meg.”

(Julie Anne Ford)

Először merj szembenézni a vágyaiddal. Fogalmazd meg őket, akár egy relaxációban, meditációban. Rajzold le, képzeld el vizuálisan és vagy írd le, milyen lesz amikor az álmod megtörténik.

Amikor aszerint, úgy és ott élsz, dolgozol, azt csinálod.

Aztán ha ez megvan, nézz szembe a vágyaddal. Fogadd el, értsd meg, barátkozz meg vele. Mert ez a te álmod, nem másé. Fontos, hogy annak is kell érezned.

Aztán ha már a magadénak érzed, akkor kezd el megvalósítani. Hogyan? Lépésről lépésre, tudatosan, tervezetten.

De legfőképpen hidd el, hogy meg tudod csinálni, hiszen te találtad ki és csak az jut eszünkben, amire képesek vagyunk.

A többi már „csak” logisztika, tervezés, megvalósítást.

De a lényeg a kezdet. Merd megálmodni, lásd a vágyad és hidd el, hogy megvalósítható!

#10. ."Az önbizalom átragad. A hiánya szintúgy."

(Vince Lombardi)

Mit szeretnél, rólad mi ragadjon át, az önbizalom megléte, vagy hiánya? És főleg fordítva, mit szeretnél ha másokról rá átragadna? Hiszen azt adjuk, amit kapunk, ebben is:-)

OK, ez így túl egyszerű. Önbizalmat szeretnék, tehát azt hogy rám másokról átragadjon, így nekem is ezt kell sugároznom. De hát mi van, ha nem megy, csak így csettintésre?

Hát próbálkozni kell, megtalálni miből tudsz meríteni, hogyan tudod növelni, mi segít hozzá, milyen helyzetekben van meg a bizalmad magadban? És ha találtál ilyeneket, kezdd el ezekben a helyzetekben sugározni és a többiben talán Te kapod vissza mástól!

Addig meg gyakorlás, változás, fejlődés. Sajna nincs más módja, vagy én legalábbis nem ismerek.:)

Az idézeket forrása: http://pozitivnap.hu/inspiralo/30-ok-az-onbizalomra

A cikk szerzője: Szikora Emese

2011-ben tanultam először Coachingot, majd 2015-ben hozzá a mediációt, 2016-tól pedig többféle pszichológiai irányzatot is tanulok. Emellett hosszú évek óta járom a spirituális utat, tanultam asztrológiát és különböző gyógyító módszereket.

Célom a Megoldásműhellyel és az Én Utam anyagokkal, hogy mások számára is megmutassam azt az utat, amelyet én már járok és hogy segítségemmel eljussatok egy jobb és nyugodtabb élethez.

A cikk szerzője: Szikora Emese

0 válaszok

Hagyjon egy választ

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Kapcsolódó blog bejegyzések: