Az a fránya todo lista
Szinte bármilyen coaching témával dolgozunk, előbb utóbb kilyukadunk az idő menedzsmenthez, vagy a feladat menedzsmenthez, majd ezek alapján a todo, avagy feladat listához.
De arról most nem fogok írni, hogy hányféle módon vezetheted a feladataidat, hogy milyen módon priorizálj és hogyan oszd be a napodat. Mert ezeket elolvashatod könyvekből, megnézheted videókban, tananyagokban.
Helyette arról fogok beszélni, hogy miért van az, hogy sokan kipróbálnak mindenféle módszert, pl. leírják, fejben tartják, nap elején megtervezik, nap végén átnézik, hetet terveznek, hetet értékelnek és valahogy mégsem sikerül az eltervezett feladatokat megoldani.
Persze van ennek egy olyan nézete is, amiről szintén kevésbé fogok most beszélni, hogy miért mással foglalkozunk, mint ami a feladatunk. Nyilván mindenkinek, így neked is van millió meetinged, főnököd, ott a magánélet, stb.
Azonban, amit észrevettem az az, hogy sokan az éppen legdivatosabb vagy leghangosabban kommunikált feladat menedzsment eszközt próbálják ki, amit aztán nem tudnak hosszú távon, sőt néha akár egész rövidtávon sem vezetni. Vajon miért van ez?
Szerintem azért, mert nem a nekik való, nem az ő személyiségükhöz illő. Azt gondolom, azért van ennyi féle módszer, mert ilyen sokfélék vagyunk mi emberek. Így aztán van, akinek a részletesen, projektszerűen megtervezett következő félév és annak szisztematikus kipipálása működik, míg valakinek az, hogy éppen csak felslicceli a nap három legfontosabb feladatát és ahhoz ragaszkodik, minden mást pedig beütemez valahogy a napba.
És persze vannak, akik valamennyire megtervezik a hetüket – én is ilyen vagyok – mint egy keretként és azon belül meetingek, találkozól, priorítások mentén igyekeznek haladni.
Azonban úgy tűnik, mintha nagyon sokan ezt nem ismernék fel!
Hogy mégis milyen to do lista a nekem való?
Ezért arra biztatlak, mint ahogy az ügyfeleimmel is szoktam tenni, hogyha egyet kipróbálsz és nem válik be, akkor ne keseredj el, ne add fel, ne gondold azt hogy te alkalmatlan vagy a feladatok strukturált kezelésére.
Helyette inkább azt javaslom, próbálj ki egy másik eszközt, pl. ha eddig nagyon sok feladatot terveztél nagyon pontosan és nem ment, akkor próbálj ki egy lazább módszert. Ha eddig nagyon lazán tervezted és azt se ment, próbálj ki egy még lazább módszert, vagy éppen hogy egy strukturáltabbat. A lényeg, hogy őpróbáld meg figyelembe venni azt, hogy az élet más területén, mennyire működsz tervezetten és mennyire ad-hoc módon. Talán nem árulok el titkot, hogyha máshol teljesen teljesen ad-hoc működsz, akkor minél lazább feladatlista fog neked működni.
Ha már valami működik akkor csinálj belőle szokást, legyen egy pillanat a munkanapodon, amihez hozzá kötőd a feladatlista kezelését, megírását, kipipálását, lezárását és utána legyen egy kis ünneplés, gratuláció magadnak.
Ha szokássá válik, akkor sokkal nagyobb eséllyel fogod rendszeresen csinálni. Majd ha már rendszeresen csinálod az egyszerűbb megoldást, akkor léphetsz egy kicsit feljebb, egy kicsit komolyabb verzióra. Nagyon kevés az az ember, aki rögtön egy csilivili Eisenhower mátrix-al tud kezdeni és azt annak minden területét pontosan karbantartja, a feladatokat mozgatja a felületek között és mindezt még át is látja.
Ezeket saját tapasztalatból is mondom, mert nekem is meg kellett találni az én strukturáltsági szintemet és az ügyfeleim szempontjából is, mert rengetegszer jártunk úgy, hogy valamit elhatározott egy ügyfelem, hogy úgy fogja kezelni a projektjeit, feladatait, munkát, magánéletet a naptárát. Aztán a következő coaching ülésen kiderült hogy nem ment, ezért ilyenkor addig próbálgattuk, amíg megtalálta azt a módszert, ami neki működik. Akár az a leírás, akár fejben tartás, akár applikáció, notepad, word doksi, papír füzet, teljesen mindegy.
Csak vedd le a válladról azt a terhet, ami a feladatok menedzselésével, képben tartásával, vagy elfelejtésével, tologatásával teszel magadra.
Ha van kedved oszd meg neked mi a bevált to do list a módszered.
